őszi tájkép réttel fákkal és lehullott levelekkel
#Indián viccek
#Indián viccek
Amazóniában az indián hazatér fatörzsből vájt csónakján a napi halászatból és találkozik egy külföldi piackutatóval, aki éppen náluk dolgozik. A piackutató kérdezi a halásztól, miért jött haza ilyen korán. A halász azt feleli: elég halat fogott ahhoz, hogy gondoskodjon a családjáról.
- Mivel tölti a szabad idejét? - kérdezi a szakember.
- Hát, például játszom a gyerekeimmel. Amikor nagy a forróság, lepihenünk. Este együtt vacsorázunk. Összejövünk a törzsbéliekkel és zenélünk, táncolunk kicsit... - kezdi sorolni a halász. A piackutató azonban közbevág:
- Nézze, egyetemi diplomám van. Segíteni akarok magának. Ha hosszabb ideig halászna, több pénzt keresne, és hamarosan nagyobb és korszerűbb csónakra cserélhetné ki ezt a vackot. Az még több pénzt hozna a házhoz, és nem kellene hozzá sok idő, szert tudna tenni egy több csónakból álló flottára.
- És azután? - kérdezi a halász.
- Azután ahelyett, hogy viszonteladón keresztül árulná a halat, közvetlenül a feldolgozónak tudná eladni, amit fogott. Sőt, beindíthatna egy saját halfeldolgozó üzemet. Akkor el tudna menni ebből a porfészekből Párizsba, New Yorkba, és onnan irányíthatná a vállalkozását. Előbb-utóbb tőzsdére is vihetné a cégét, és akkor már barátom: dőlnének a milliók.
- Mennyi idő kell ehhez? - érdeklődik a halász.
- Úgy 15-20 év biztosan elég.
- És azután? - érdeklődik tovább a halász.
- No, onnan kezdődik az álom - magyarázza a szakember. Ott hagyhatná a rohanó nagyvárosi életformát, és egy távol eső, idilli, természetközeli faluba költözhetne.
- És azután? - kérdezi a halász.
- Hát, volna ideje játszani a gyermekeivel, a nagy forróság idején lepihenni, együtt vacsorázni a családjával és összejönni a barátaival zenélgetni kicsit...

Értékeld a viccet: